MCSE

2009. január – Ragyogó Vénusz az esti égen

Szerző: · 2009. január 1, csütörtök

A Vénusz a Naptól számítva a második bolygó, Földünk belső
szomszédja. Népi elnevezése Esthajnalcsillag. A Nap és a Hold után ez a
legfényesebb égitest, nevét a szerelem és a szépség római istenéről
kapta. Távcsővel szemlélve nagyon érdekesnek fogjuk találni a Vénuszt,
mivel a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. Ezt Galilei észlelte elsőként 1610-ben, igen komoly bizonyítékot szolgáltatva Kopernikusz heliocentrikus, tehát napközéppontú világképe mellett.

MISSING DST IMAGE!!!!

A
Naphoz közelebb keringő Vénusz jelentősen változtatja látszó méretét,
és a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat. A Nap által megvilágított
féltekéjének mindig csak egy részét látjuk.

A bolygó azért
"utánozza" a Hold alakváltozását, mert közelebb kering a Naphoz, mint
Földünk. Így amikor a Nap és a Föld közé kerül, az éjszakai féltekéjét
látjuk, amikor a pedig a Nap "túloldalán" látható, a teljes nappali
féltekéjét figyelhetjük meg. Az "újvénusz" és a "televénusz" között
pedig az egyre növekvő fázis jelenti az átmenetet. Az alak változása
mellett a méret látszólagos változása is igen szembetűnő, hiszen a
televénusz hétszer messzebb van tőlünk, mint az újvénusz. Ezért a
vékony vénuszsarló a televénuszhoz képest óriási méretű. A bolygó belső
helyzete eredményezi a kizárólagos esti vagy hajnali láthatóságot is,
mivel sosem tud átkerülni a Föld éjszakai oldalára. Tőlünk nézve
maximum 46 fokra távolodhat el a Naptól.

MISSING DST IMAGE!!!!

A Vénusz fázisának növekedése és méretének csökkenése a 2002-es hajnali láthatóság idején (Chris Proctor felvételei)

Az
idei legnagyobb keleti kitérését január 14-én fogja elérni a bolygó,
ekkor már az esti szürkületben megpillanthatjuk szabad szemmel a
délnyugati égen. Dichotómiája, vagyis az 50%-os fázis néhány nappal
később, január 17-én látható, bár a bolygó sűrű légköre miatt az előre
jelzett időponthoz képest pár napos eltérés is lehetséges. Ezt követően
fázisa folyamatosan csökken, látszó mérete viszont növekszik majd.
Nappal való együttállása március 27-én következik be, akkor hagyja le
bolygónkat, vagyis a Nap és a Föld közé kerül. A Nap előtti
átvonulásában most nem gyönyörködhetünk, mivel pályahajlása miatt 8,2
fokkal északra lesz a Naptól. Ez a meglehetősen nagy távolság azonban
lehetővé teszi, hogy kellő óvatosság mellett a nappali égen is
megfigyelhessük a cérna vékony, ám hatalmas, 1 ívperc átmérőjű
vénuszsarlót. Ez a méret a szabad szemmel már érzékelhető tartományba
esik, így a jó szemű észlelők távcső nélkül is észreveheti a Vénusz
kiterjedését.

 {mosimage}

A Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása 2008. december 1-jén (Ladányi Tamás felvétele)

Ajánljuk...