2010. július – Világvégék hosszú sora

Lassan egy évtizede nem tudunk megszabadulni a Niburu, vagy mostanában Nibiru nevű égitesttől, pedig már 2003-ban be kellett volna csapódnia, elhozva a világvégét, a sorban a háromszázhetvenkettediket, de biztos, hogy nem az utolsót.Miután 2003 májusában ismét elmaradt a világvilágvége (azt megelőzően 2000 májusában a bolygók együttállásának kellett volna végzetes földrengéseket okoznia), gyorsan 2010-re tolták a Niburu becsapódásának időpontját, de aztán jöttek a maják, és az egészet áttették 2012-re, egy “gigamega” világvégét vizionálva. Egyesületünkhöz már most hetente jönnek kérdések, hogy akkor tényleg vége lesz-e a világnak, illetve valóban létezik ez az égitest? Az idő előrehaladtával nyilván csak szaporodni fognak ezek a kérdések, így nem halogathatjuk egy részletesebb összefoglaló közzétételét a témáról. Szerencsére könnyű dolgunk van, hiszen Stöckert Gábor, az index.hu internetes portálon egy remek összefoglalót írt a maja naptárról, és a világvégékről úgy általában, melyet alább változatlan tartalommal utánközlünk. Aki “hinni akar” a 2012-es világvégében, azt nyilván semmivel sem tudjuk meggyőzni, mindenki más számára viszont nagyon hasznos összefoglaló, különösen azon amatőröknek, akik rendszeresen tartanak távcsöves bemutatókat.

„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem
múlnak. Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai
sem, hanem csak az én Atyám egyedül.”
– Máté 24:35, 24:36(Károli Gáspár fordítása)

A Biblia szerint a világvége pontos időpontját halandó ember nem tudja, mégis többször volt példa arra a történelemben, hogy derék keresztények pánikban várták a biztosnak hitt armageddont. A más vallásúakról nem is beszélve. Most éppen a maja naptár vége miatt van hiszti, állítólag 2012 végén mind meghalunk, az Amazonon máris több száz különböző könyvet lehet megrendelni a témában. Ezek persze a pánikra és hiszékenységre hajlamos embereknek köszönhetően
jól fogynak, miközben a világ lakóinak értelmesebb fele próbálja észhez téríteni az előbbieket (például a „Fogd be, nem lesz világvége 2012-ben” című Facebook-csoporttal). A maja naptár vége ugyanis valójában az eleje is, szó sincs kataklizmáról.

Amíg Bruce Willis köztünk van, nincs miért aggódni.

Haab és tzolkin

A maja kultúra az ókori és kora középkori Közép-Amerika egyik legfejlettebb civilizációja volt. A maják ősei már időszámításunk előtt 2000 körül benépesítették a mai Guatemala és Honduras egyes régióit, de a kultúra az időszámításunk szerinti III-IX. században volt a csúcson, amikor Mexikó nagy részét is uralták. Keveset tudunk róluk, mivel a maja emlékek nagy része a spanyolok megjelenése után, az elmúlt fél évezredben elveszett, de az bizonyos, hogy a tudomány és a matematika igen fejlett volt a maja birodalomban. Ennek egyik szép példája a maja naptár, ami olyan bonyolult, hogy egy ma élő embernek sem egyszerű megértenie. Csatolják be az öveket, a következő bekezdésekben idegen szavak és mértékegységek támadják a szürkeállományukat.

Az ősi nép különös jelentőséget tulajdonított a 20-as és a 13-as számnak, és ez meg is látszik a naptárukon. A maják
kétféle ciklus szerint éltek, a haab és a tzolkin szerint. A haab a hagyományos naptári évnek felelt meg, 18, egyenként húsznapos hónapból állt, az így számított 360 nap végén pedig öt napot hozzáadtak a haabhoz, hogy a természethez igazítsák a ciklust (ebben az öt napban megújulási szertartásokat végeztek, készültek a következő haabra). A tzolkin (más néven szent kör) elsősorban vallási célokat szolgált, és ez a ciklus 260 napos volt, 13, egyenként húsznapos hónappal. A haab hónapjai, illetve a tzolkin napjai saját neveket kaptak.

A maják a haab ciklust használták a mindennapokban, és azzal párhuzamosan számolták a tzolkint. A 365 napos haab és a 260 napos tzolkin 52 év alatt ért össze (52 haab = 73 tzolkin). 52 évben általában 13 szökőnap van, ezeket a maják az 52 éves időszak végén egyszerre adták hozzá a naptárhoz, és ezt a 13 napot rendkívül szerencsétlen időszaknak tartották. Aztán az 52 éves periódus kezdődött elölről. Ez a naptárrendszer egyébként pontosabb volt a Gergely-naptárnál.

Chichen-Itzá egykori maja nagyvárosban ma is látható csillagvizsgáló, a Caracol. A maják és más ősi kultúrák a megfigyeléseik hosszú időtávjával pótolták a technikai eszközök hiányát, ami az év vagy a holdhónap hosszának másodperchez közeli pontosságú meghatározását is lehetővé tették.

Tizenháromnál vége

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a majáknak volt egy Nagy Kör néven ismert számítási rendszerük is, amit amennyire
lehetett, a 20-as számrendszerhez igazítottak. A Nagy Körben a nap neve kin volt, a húsznapos hónap neve vinál, az év neve pedig tun (18 vinál, vagyis 360 kin). Húsz év, vagyis húsz tun az éppen egy katun volt, húsz katun (400 év) pedig egy baktun. A naptár a kint, a tunt és a katunt 0-tól 19-ig számozza, a vinált pedig 0-tól 17-ig.

Egy maja naptárban leírt dátum a Nagy Kör szerinti egységek száma, valamint a haab szerinti nap száma és a hónap
neve, továbbá a tzilkin szerinti 13-napos időszak sorszáma és a nap neve. Az Index 1999. május 18-án indult, ez a dátum a maja naptárban leírva így néz ki: 12.19.6.3.14, 2 Zip 4 Ix. Vagyis 12 baktun, 19 katun, 6 tun, 3 vinál és 14 kin, a haab szerinti Zip hónap 2. napja és a tzolkin szerinti 4. periódus Ix napja. Julius Caesart időszámításunk előtt 44-ben március 15-én ölték meg, ami majául 7 baktun, 15 katun, 13 tun, 5 vinál és 0 tun, a haab szerinti Zac hónap 13. napja és a tzolkin
szerinti 2. periódus Ajaw napja, azaz 7.15.13.5.0, 13 Zac 2 Ajaw. Pofonegyszerű.

A maja sztéléken talált írásokból és a nép szent könyvéből, a Popol Vuh-ból a régészek kiderítették, hogy a maja
mitológia szerint a világ teremtése – azaz 0.0.0.0.0 – a Gergely-naptár szerint időszámításunk előtt 3114. augusztus 11-ére esett. A maják innentől számítják az időt, ami azt jelenti, hogy 2012. december 20-án 12.19.19.17.19 lesz, egy nappal rá, december 21-én pedig 13.0.0.0.0. A kapcsolódó ezoterikus marhaságok – a nap éppen a téli napfordulóra esik, az utolsó nap több ország dátumszabványa szerint 20. 12. 2012 – mellett ez az oka a 2012-parának. A majáknál ugyanis 13 baktun után véget ér a naptár.

Erre egy, a mexikói El Tortugueróban talált maja sztélé szövege utal, amelynek a jelenleg leginkább elfogadott fordítása a következő: „A tizenharmadik baktun véget fog érni a négy Ajawkor, a harmadik Kankin idején. (…) Ekkor leszáll a Kilenc Támogató Istenség.” (Ajaw és Kankin a haab és a tzolkin ciklus szerinti időegységnevek.) A maják az alvilágot kilenc régióra osztották, ezeket egy-egy istenség uralta, ezért a szöveget úgy értelmezik a 2012-pánik gerjesztői, hogy az alvilág, vagyis a pokol
eljön a földre, amitől már csak egy logikai hangyalépés a világvége. Markus Eberl és Christian Prager majalógusok azonban úgy vélik, hogy a tortuguerói szöveg hasonlít azokhoz az áldozati ünnepségről szóló hirdetményekhez, amelyeket a maja uralkodó tett közzé. Vagyis a sztélé nagy valószínűséggel csak annyit mond, hogy “emberek, ha lejár a naptárunk, imádkozunk egy jót”.

A maják legnevesebb kutatója, David Stuart is úgy véli, butaság 2012-ben világvégét várni. Mint a fentiekből kitűnik,
a maják ciklusok szerint élték életüket, és egy ciklus végén újat kezdtek. A 13 baktunos időszak is egy ilyen ciklus, ha ma élnének maják, valószínűleg 2012. december 21-én egyszerűen újrakezdenék a naptár számolását (és persze megújulási szertartásokkal ünnepelnék az új éra kezdetét). Ezt támasztja alá az is, hogy az említett i.e. 3114. augusztus 11. nem az első, hanem az ötödik teremtés kezdete. Ha pedig volt ötödik teremtés, miért ne lehetne hatodik. És még egy érv amellett,
hogy a maják nem készültek közeli világvégére: a Nagy Kör a baktunnál nagyobb időmértékegységeket is számon tartott: a piktunt (20 baktun), a kalabtunt (20 piktun), a kincsiltunt (20 kalabtun) és az analtunt (20 kincsiltun). Az analtun már nagyjából 64 millió évnek felel meg – nem utal defetista gondolkodásra, ha egy nép külön nevet ad egy ilyen hosszú időszaknak.

Mert a zéták azt mondták

A maja naptár végéhez több vallási gyülekezet és összeesküvés-hívő próbál kötődni, hogy új kort vagy világvégét hirdessen. Közülük az egyik leghangosabb bagázs a Nibirutól rettegők komolytalan csoportja. A Nibiru egy állítólag létező bolygó, amit a régi sumérok fedeztek fel, de a NASA titkolja a létezését, hogy elkerülje a pánikot. A Nibiru ugyanis jön, lát és pusztít, súrolja a Földet, megcseréli a mágneses pólusokat, eltörli a modern civilizációt, megsavanyítja az UHT-tejet.
Legalábbis ezt hirdette egy Nancy Lieder nevű amerikai nő, aki 1995-ben hozta létre a ZetaTalk honlapot. Lieder azt állította, hogy kapcsolatban áll a tőlünk 39 fényévre levő Zeta Reticuli rendszerben élő földönkívüliekkel, és a jó szándékú alienek figyelmeztették a földlakókat, hogy a Nibiru feléjük tart.

A nő pár év alatt szép kis közösséget (és jól menő üzletet) kerített e mese köré, és 2003. májusára jósolta az
ütközést a Nibiruval. Amikor aztán májusban nem történt semmi, azt mondta, upsz, elszámoltuk, és 2010-ben határozta meg a világvége új időpontját. Újabban azonban a Nibiru-para összemosódik a maja naptár végével, a bolygó hívei 2012-re várják a kataklizmát.

A NASA nem állta meg szó nélkül ezt a sok sületlenséget, és óva intett mindenkit attól, hogy higgyen a nibirustáknak és megerősítette, hogy a Nibiru nem létezik. David Morrison, az űrügynökség asztrobiológusa pedig egy kiskátéban hosszasan
taglalta, miért marhaság az egész Nibiru-pánik úgy, ahogy van.

Csak júniusban az égbolt megjelölt részét, több mint a felét vizsgálták át kisbolygókerső programok 18 magnitúdós fényességig. Ez a szabad szemmel láthatónál 160 ezerszer halványabb égitesteket jelent. A havi rendszerességgel dolgozó, egy évtizede működő programok már régen felfedeztek volna egy olyan égitestet, amely – a “forrásokban” megadott méretektől függően – már a Jupiter távolságában vagy a kisbolygók övezetében szabad szemmel látható lenne.

Prófétatyúk, mérgező üstökös

Nem a 2003-as Nibiru-blama az egyetlen eset, amikor megjósolt világvége nem következett el, több tucat hasonlót találunk a történelemben. 1806-ban például egy tyúk jósolta meg a világvégét egy Leeds melletti falucskában. Az állat elkezdett olyan tojásokat tojni, amikre a „Jézus eljön” felirat volt írva. A csoda híre elterjedt a környéken és kisebb csődület zarándokolt el a tyúkhoz, várva a világvégét, amíg ki nem derült, hogy hoax az egész: az egyik tojást tüzetesebben megvizsgálva kiderült, hogy arra valaki tintával írta rá a feliratot, majd visszadugta a tojást a tyúkba.

1830-ban egy New England-i farmer, William Miller kiáltott armageddont. A Biblia ugyan azt mondja, hogy a világvége időpontját az Úron kívül senki nem tudja, de Miller azt állította, hogy a szent könyvet tanulmányozva megfejtette, mikor esedékes a végítélet: 1843. április 23-án. A nagy nap eljött, de Jézus nem, viszont a próféta körül szerveződött millerita mozgalomból alakult azóta a Hetednapi Adventista Egyház.

A mormon egyház alapítója, Joseph Smith is jósolt hasonlót: 1835-ben azt állította, Isten személyesen beszélt
hozzá, és azt mondta, hogy Smith a következő 56 évben találkozik Jézussal. Ezt Smith 1844-es halála után többen úgy értelmezték, hogy 1891-ig bekövetkezik az Idők Végezete. Mivel már 2009-et írtunk, vagy Smith delirált vagy az Úr viccelt.

Az üstökösökhöz is több világvégevárás köthető. 1910-ben a Halley-üstökös okozott pánikot – pontosabban néhány kókler tudós és a sajtó. A New York Times májusban címlapon hozta, hogy az üstökös meglegyinti csóvájával a Földet, és mivel a csóva tele van mérgesgázokkal, rút halálban lesz részünk. Nem lett. 1997-ben viszont meghalt a Menny Kapuja szekta 39 tagja, akik megmérgezték magukat. A tömeges öngyilkosság kiváltója a Hale-Bopp-üstökös volt, a szektatagok
ugyanis azt hitték, hogy közel a világvége, viszont az üstökös mögött egy űrhajó repül, ami majd felveszi a lelküket. A tagok azt remélték, hogy az öngyilkossággal egy magasabb rendű életbe távoznak.

Az elmúlt évtizedekben is volt néhány elmaradt Végítélet. 1980-ban Pat Robertson amerikai televangelista jósolta meg, hogy 1982-re vége lesz a világnak. A jó öreg Robertson már csak ilyen: 2007-re hatalmas, Amerika elleni terrortámadást jövendölt, állítólag az Úr súgta ezt meg neki. Nostradamust se felejtsük ki, az ő négysorosait értelmezve több önjelölt próféta 1999-re várta az armageddont, és meg sem könnyebbülhettünk, máris nyakunkon volt a 2000-es Y2K-pánik. Miután ezt is megúsztuk, egy Richard Noone nevű író állította azt, hogy 2000. május 5-én egy ritka bolygóegyüttállás miatt
jégbe fagy a Föld. Még szerencse, hogy megmentett minket a globális felmelegedés.

Legutóbb 2008 őszén lett volna a világvége, legalábbis egy amerikai lelkipásztor, Ronald Weinland ezt ígérte 2006-ban. De ezek a látnokok már csak ilyen megbízhatatlanok, és ez a majákat félremagyarázó önjelölt prófétákról is bebizonyosodik majd. Bizodalmuk inkább a józan észben legyen, és tartsák kéznél a fóliasisakot.